Légáteresztő és vízálló anyagok fejlesztése volt a fő cél a teljesítmény és a szabadtériruházat. Első ránézésre ez a kettős funkcionalitás ellentmondónak tűnik – hogyan lehet egy anyag nedvességbarát és vízálló is? A textil-innováció fejlődésének köszönhetően azonban ma már valósággá váltak a mindkét tulajdonsággal rendelkező anyagok, amelyek védelmet és kényelmet nyújtanak számos környezeti körülmény között.
Hála Képesség ellenállni a víznek és a légzésnek
A ruha azon képességét, hogy megakadályozza a víz áthatolását a felületén, vízállóságnak nevezzük. Ez a funkció elengedhetetlen ahhoz, hogy nedves időben szárazon tartsa viselőjét. Ezzel szemben a légáteresztő képesség az anyag azon képességére utal, hogy átengedi a nedvességet – többnyire az izzadtságból származó – gőzt, és visszajuttatja a környező levegőbe.
A gyártók gyakran kombinálják a legmodernebb anyagokat és technológiát, hogy légáteresztő és vízálló szövetet állítsanak elő. A mikropórusos bevonatok vagy membránok használata az egyik legnépszerűbb módszer. A membránok előállításához olyan anyagokat használnak, mint a politetrafluor-etilén (PTFE) és a poliuretán (PU). Apró szerkezetük a hatékonyságuk titka; a pórusok elég nagyok ahhoz, hogy a vízgőzmolekulákat kiszabaduljanak, de elég kicsik ahhoz, hogy megakadályozzák a folyékony vízcseppek átjutását.
Például egy tipikus mikropórusos membrán pórusainak szélessége {{0}},2 és 10 mikrométer között lehet. Összehasonlításképpen: egy esőcsepp átmérője nagyjából 2000 mikrométer, míg a vízgőzmolekulák átmérője körülbelül 0,0004 mikrométer. A membrán ideális egyensúlyt ér el a vízállóság és a légáteresztés között ennek a méretkülönbségnek köszönhetően, amely lehetővé teszi a pára áthaladását, miközben megakadályozza a folyékony víz áthaladását.
A teljesítmény és a tesztelés mérőszámai
A vízálló, légáteresztő textíliák teljesítményének értékelésére gyakran szabványos vizsgálatokat alkalmaznak. A vízállóság meghatározására gyakran használják a hidrosztatikus fejtesztet, amely során a ruhát növekvő víznyomásnak teszik ki, amíg szivárog. Általánosságban elmondható, hogy ha egy szövet elviseli az 1500 milliméteres vagy annál nagyobb nyomást, akkor vízállónak minősül. A nagy teljesítményű textíliák zord körülmények között is megfelelőek, mivel elviselik a 20, 000 milliméteres vagy annál nagyobb nyomást.
Alkalmazások és szempontok a való világban
Sportruházatban, védőfelszerelésben és kültéri ruházatban gyakran használnak vízhatlan, légáteresztő textíliákat. Ezek a textíliák úgy készültek, hogy védelmet nyújtsanak számos körülmény között, például hóval borított tájakon és zuhogó esőben. Alapvető fontosságú annak megértése, hogy egyetlen szövet sem teljesen lélegző és vízálló minden körülmények között. Például a légáteresztő képesség akadályozhat erősen párás körülmények között, mivel a telített levegő megnehezíti a ruha nedvesség kibocsátását.
Ezenkívül a tevékenységtől függően különböző szintű légáteresztésre lehet szükség. A sok izzadást jelentő gyakorlatok, például a kocogás vagy a mászás, nagyobb légáteresztő képességű ruházatot igényelnek. Másrészt a magasabb vízállósági besorolás fontosabb lehet, mint a légáteresztés a hideg, nedves időben végzett tevékenységeknél, ahol a szárazság a fő prioritás.